Ládbesenyőt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja


Történelmi múltja

A község besenyő telep volt, eredeti neve is innen ered. Mint az elnevezése is mutatja, ősi helység, amelynek birtokos családja régi hagyományt követve a birtokról Besenyőnek vagy Bessenyeinek nevezte magát. Eger eleste után Ládbesenyő is hódoltsági terület lett. A reformáció korán elterjed a községben, s 1586-ban már önálló egyházat alkotott. A két világháború között kettő iskolája: egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt, az iskolán kívüli népművelés azonban nem volt sikeres. Kulturális intézményei ezidőben: a gazdasági szakkönyvtár és levente-egyesület. Néhány kereskedőtől és iparostól eltekintve a lakosság mezőgazdaságból élt. Az 1930-as évekbeli 532 fő lélekszám 1996-ra erőteljesen lecsökkent. A kivándorlásban nyilvánvaló szerepet játszott a nagyobb, urbanizáltabb települések közelsége, a helyi élet- és munkalehetőségek nem kielégítő volta. A másik probléma az itthon maradottak elöregedése, kihalása, ami általában jellemző a Nyugati-Cserehát kistelepüléseire.